*Luc és Oliver találkozott, eljátszották, hogy egymásba szerettek, csakugyan egymásba szerettek, megbirkóztak szívfájdalommal és csalódással, családdal és barátokkal… Aztán valahogy kitalálták, hogyan működhetne a kapcsolatuk.
Most, két évvel később mintha a világon mindenki összeházasodna körülöttük. Luc érzi is a nyomást, ezért megkéri Oliver kezét.
De négy esküvő és egy temetés, meg egy teli tál különleges curry aligha elég arra, hogy ők ketten kiokoskodják, hogyan jussanak el a „nemigen tudom, mit művelek” mondattól addig, hogy „igent” mondanak.
Kész szerencse, hogy legalább Oliver ilyen tökéletes FÉRJALAPANYAG. *(Nem végleges fülszöveg.)