Ferenczi Szilvia művei

egyik nyertese. A történetet úgy kezdtem el írni, hogy egymás után írtam, ami jött. 2012. szeptember elején hirtelen bevillant az a szó, hogy ,,pormanó”, semmi több. Leírtam, mert nem akartam elfelejteni, de körülbelül három hetet vártam arra, mire egy délután beugrott, hogy ki ő, hol él és mit csinál. Ekkor kezdtem el írni az első fejezetet. Később lett tudatosabb, hogy miről írjak, a folytatásnál pedig már nagyon figyeltem arra, hogy honnan hova akarok eljutni. Szerintem a folytatás még izgalmasabbra sikerült, mint az első rész.Jelenleg Afrikában élek. Három gyermekem van. A Pormanót a lányom olvasta, miután beküldtem a kéziratot az Aranymosásra. Nagyon tetszett neki, a kedvenc szereplője a pormanó lett. Az egyik legjobb érzés az volt, amikor olvasás közben hangosan nevetett rajta. Sokat.:)Szándékom, hogy a mesém szrevétlenül tanítson, anélkül, hogy leereszkedő lenne vagy kioktatna. Ha egy gyerek többször is szeretné hallani vagy olvasni az adott mesét, az jó jel.