*A testemet, ami helyrehozhatatlanul megsérült. A fiút, akiről azt hittem, ő az örökkévalóságom. Az életet, amiről mindig is álmodtam.
Holt most visszatért. Csakhogy most már nem fiú, hanem férfi, akinek árnyak bujkálnak a szemében és akit démonok kísértenek.
Azt mondja, azért jött, hogy mindent rendbehozzon. Hogy visszaszerezzen egy kicsit mindabból, amit elveszítettünk. És nem mutatja semmi jelét, hogy el készülne hagyni a kisvárost, ami mostanáig a menedékem volt.
Ahogy a lopott pillanatok napokká nyúlnak, Holt felbukkan minden sarok mögött, lángoló pillantásával és még sokáig kísértő érintéseivel. Nem telik bele sok idő, hogy a falaim leomoljanak, és csak remélhetem, hogy megragadni ezt a második esélyt nem akkora esztelenség, mint amilyennek tűnik.
Ám nem mindenki boldog Holt visszatérésétől. Amikor a tragédia újból lesújt, én maradok a célkeresztben. És Holt ezúttal talán nem tud megmenteni…* (Nem végleges fülszöveg.)