A Szépfiú – Georges Du Roy – parasztszülők gyermeke, a gyarmatosító hadsereg volt őrmestere. Az ő bámulatos karrierjének, s ezzel párosuló gátlástalanságának története e könyv.
A korabeli társadalom korrupciójával, kíméletlen gyarmatosításával, gazdasági manővereivel maga segíti hatalomra, támogatja „dicső” pályafutását. Tennivalója világos: aki nem akar elsüllyedni, nyomorult senki maradni, vitesse magát az árral. Elegendő ehhez betanulni a megfelelő mondatokat, ellesni apró módszereket, nem kell több, mint csábító pillantások, ellenállhatatlan bajusz, s főként minél kevesebb lelkiismeretfurdalás s minél nagyobb gátlástalanság. Georges Du Roy tehetsége az érvényesüléshez ilyen volt.
Egy negyedrangú lap alacsony beosztású munkatársából a sajtó zavaros törvényeinek segítségével, s a társaságbeli szépasszonyok védőszárnyai alatt kerül rövid idő alatt vagyon, rang és hatalom birtokába. Főként a nőknél elért sikerei juttatják előre, nem válogat: kinek pénzét, kinek tehetségét, kinek társadalmi pozícióját használja fel, s aggodalomra nincs oka, még boldoggá is teszi őket.
Az 1800-as évek végén írt regényben egyetlen mellékalak, egy öreg író képviseli Maupassant felháborodását, a többiek tudomást sem vesznek róla, hogy aljas módon élnek. A szerző hideg tárgyilagossággal rajzolja meg szereplőit, a gyorsan pergő események alakulása során jellemüket fokozatosan bontja ki.