*1899-et írunk, és Manhattanben mindenki a közelgő párizsi világkiállításról beszél. Az ólomüveg ablakairól híres Louis Comfort Tiffany olyan egyedi installációt tervez, amely végre bebizonyítja, hogy ő a világ legjobb üvegművésze. A Negyedik sugárúton lévő ötödik emeleti stúdiójában a női részleg művészei éjt nappallá téve dolgoznak. Ők a „Tiffany-lányok”, és ők felelősek Tiffany rendkívüli üvegművének megtervezéséért és kivitelezéséért, de egyikük sem kap elismerést a munkájáért.
Emilie Pascal egy műkincshamisító lánya, akit a párizsi művészeti körök kivetettek magukból bántalmazó apja leleplezése után. Emilie nem akar mást, csak esélyt egy új életre, így ajánlólevelet hamisít annak reményében, hogy beteljesítheti művészi ambícióit.
Grace Griffith a stúdió legjobb másolója, aki azzal tölti a napjait, hogy Tiffany vallásos témájú ólomüveg ablakaihoz virágos szegélyű üveget vág. A munkatársai nem sejtik a titkát: politikai karikaturistaként kettős életet él álnéven, titkolva női kilétét.
A női részleg vezetőjeként Clara Driscoll felelős azért, hogy minden munka az ütemterv és a költségvetésen belül menjen. Ám nemcsak a lányokkal való civakodás okoz neki egyre több nehézséget, ráadásul még egy új dizájn, a szitakötős lámpa megszállottjává is válik, és maga sem sejti, hogy egy napon Tiffany jellegzetes darabja lesz.
A véletlen folytán az egymás útját keresztező nők, a „Tiffany-lányok” - akiket az a vágy vezérel, hogy művésszé váljanak a saját korukban talán egyetlen elfogadható módon - áttörik koruk üvegplafonját az őket követő dolgozó nők számára. (Nem végleges fülszöveg.)