*Denver, 1918. Az óceánon túl még dúl a háború, de itthon is meg kell küzdeni az életben maradásért. Tombol a spanyolnátha, az iskolákat kórházakká alakítják, nincs istentisztelet, nincs temetés, és lovaskocsik gyűjtik az utcára kitett holttesteket.

Két nővér, Helen és Lutie Iowából költöztek ide a szülei haláluk után. Örökségüket és jövedelmüket kiegészítik házuk alagsorának a bérbeadásából. Amikor a bérlő családban az anya meghal influenzában, a két nővér a szárnya alá veszi a kislányt, Dorothyt. Nem sokkal később Lutie egy este egy halott férfit lát a konyhapadlójukon, Helen áll fölötte jégtörővel a kezében. Nincs kétsége afelől, hogy önvédelemből ölte meg a férfit – Dorothy apját -, de tudja, hogy ezt nem lenne könnyű bizonyítani. Így inkább segít megszabadulni a hullától, közterületen hagyják „influenza áldozat” felirattal ellátva.

Helennek és Lutie-nak egyszerre kell megküzdenie a kórral, a szimatoló rendőrökkel, Dorothy bűnöző rokonságával és egyéb szívfájdalmakkal egy olyan korban, amikor a dolgozó nők még nem vívták ki a társadalom elismerését. *(Ellenőrizetlen szöveg, előzetes tájékoztatásra!)