„A megvilágosodás mindig ugyanúgy történik.
Egy reggel arra ébredsz, hogy a szó nyilvánvalóvá vált benned. Ott visszhangzik a fejedben, a szívedben. Minden sejtedet átitatta. A részeddé lett, beléd vésődött. Mindörökre. Akár szép, akár csúnya, akár erős, akár nevetséges, akár kicsi, akár nagy, ezzel a szóval kell élned. Nincs más választásod.”

Abel már nagyon várja, hogy kiderüljön a szava, a szó, mely meghatározza majd az életét.
Természetesen az az álma, hogy nagy vagy erős szava legyen, dicsőséget és boldogságot hozó.
Egy nap valaki galádul felírja az iskola falára Clara szavát, a lányét, akibe Abel titkon szerelmes. Pedig elvileg a szavunkat senki nem ismerheti, a szó titkos, lényünk legrejtettebb mélyéhez tartozik. És Clara szava egyáltalán nem olyan, amire büszke lehet az ember. Hitvány kis szó.
Ki követhette el ezt a gaztettet, és honnan tudhatta Clara szavát? Néhány nappal később bekövetkezik az, amit Abel oly régóta várt: reggel úgy ébred, hogy végre ott van a fejében a szava. Csakhogy ez a szó messze nem felel meg az álmainak.
És a titokzatos elkövető újra lecsap – ezúttal ő az áldozat.

Némi fantasztikummal színezett lebilincselő történet
a kamaszkori útkeresésről, önmagunk elfogadásáról, álmaink megvalósításáról.