A semmi ágán (József Attila életregénye 2.)

Költő, babérkoszorú nélkül.

Az „őrület” szülte a zseniális verseket, avagy a mélylátás,
a lélek érzékenysége zavarta meg az elmét?
Mi lett volna József Attilával, ha komfortos életet él,
ha kapcsolatai, szerelmei harmonikusan alakulnak,
ha idejében megkapja az irodalmi elismeréseket?
Mivé alakul művészete, ha másmilyen sors adatik neki?
Hatások – ellenhatások.
„Pokolra kell annak menni, ki költő akar lenni?”

Az életrajz második kötete megrendítő élményt nyújt, végigkalauzolva
olvasóját József Attila utolsó tíz évének örömein, küzdelmein
és csalódásain, amelyek mögött egyre súlyosbodó lelki problémák
rejlenek. Az első kötethez hasonlóan nem kizárólag a költőről fest részletes
képet, bemutatja azokat a személyeket – elsősorban azokat a hol imádott,
hol gyűlölt nőket –, akik kulcsszerepet játszottak az élete alakulásában.

Örök harcban a világgal, örök harcban önmagával.

„A szerző ebben a művében is az olvasmányosságra helyezi
a hangsúlyt, bár a kíméletlen tényeket sem hallgatja el.
A könyv hűen visszaadja annak a világnak a hangulatát,
amelyben annak idején a költő élt és próbált élni. A megrázó jelenetek
különös, drámai hangulata akár tovább ösztönözhet József Attila
életének más aspektusból való megismerésére. A regény egyébiránt
messzemenően teljesíti azt, amit felvállalt.” – Vásárhelyi Lajos

Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen!

Felnőtt olvasóinknak
ajánljuk!