Azért írom ezt, mert könyörögtél érte. Tudod, mennyire imádom a könyörgést. Sőt, valószínűleg túl sok mindent tudsz, ráadásul túl jól.
Ki is vagyok én? Próbálok rájönni. Gyermekként prosti voltam, serdülő fejjel gyilkos, férfinak pedig szörnyeteg. Én vagyok az, aki elrabolta Livvie-t. Én vagyok az a férfi, akit szeret. Szerelmes belém. Elég beteg, mi? Persze, jóval többről szól a történetünk annál, ami néhány mondatba belefér. Mégis képtelen vagyok szavakkal illetni az akkori viselkedésemet. Mivel e sorokat olvasod, szerintem nem is kell megítélnem. Te már úgyis ítélkeztél fölöttem.

Azért olvasod ezt a könyvet, mert meg akarod ismerni a történet többi részét. Tudni akarod, mi történt 2010. szeptemberében azon a meleg nyári éjszakán, amikor találkoztam Livvie-vel a Paseónál. Azon az éjszakán megint a feje tetejére állt az életem.

Nem pont úgy történt, ahogy Livvie mesélte. Nagyon elnéző volt velem, amikor megosztotta a történetünket. Az igazság sokkal… bonyolultabb.

„Tudom, hogy megérdemled a boldogságot. Tudom, hogy jobbat érdemelsz nálam. De önző vagyok. Akarlak. Eléggé akarlak ahhoz, hogy megpróbáljak jobb emberré válni.”

„A Dark Duet az egyik legzavarbaejtőbb, legsötétebb, legcsavarosabb, legkínzóbb érzelmi történet, amit valaha olvastam. És az egyik legjobb is. Tudtam, hogy az Epilógus eget rengető lesz. Pontosan olyan is lett.” Debra @ Goodreads

„Végére ért az egyik legkedvesebb könyvsorozatom, és nem is kaphatott volna ennél méltóbb befejezést. Az Epilógus felülmúlta minden várakozásomat.” Jamie~Book Boyfriend Ho @ Goodreads